Jókai Mór (1825-1904): író, újságíró, szerkesztő. Komáromban született kisbirtokos nemesi családban. A pápai önképző körben ismerkedett meg Petőfivel. Bár ügyvédi oklevelet szerzett, első regénye, a Hétköznapok (1846) sikerén felbuzdulva az írói pályát választotta. Pesten a Tízek Társaságának tagja, 1847-ben az Életképek c. folyóirat szerkesztője. A szabadságharc idején a forradalami ifjúság egyik vezére. Világos után bújdosni kényszerül, majd élclapokat szerkeszt (Nagy Tükör, 1856, Üstökös, 1858). 1863-ban megindítja a Hon c. hírlapot. 1865-ben képviselővé választották, az országgyűlésen a Határozati Párthoz csatlakozott, és életre szóló bartáságot kötött Tisza Kálmánnal. A politikától fokozatosan visszavonult. 1894-ben ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelentették meg műveinek százkötetes díszkiadását. Születésének centenárumán kódexet neveztek el róla. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak, 1858-tól a MTA-nak.
Jókai a nemzeti romantika megteremtője. Romantikus idealizmusa, színes fantáziája, mesélőkészsége révén a legnépszerűbb magyar prózaíró, regényei teremtették meg a mai értelemben vett olvasóközönséget. Műveinek szellemét alapjaiban a liberalizmus és optimizmus hatja át. Hőseiben eszményeket jelenít meg, mellékalakjaiban pedig a vágyott vagy ellenséges atmoszférát. Új eposz hőséül emeli a hétköznapok emberét, nagyságot, bátorságot, önérzetet szuggerál elbeszéléseivel. Művészetét sajátos kettősség, a népiesség és a romantika, a különféle elemek ötvözése jellemzi. Regényeinek szerkezete általában egyszerű: a cselekmény rendszerint vonalszerű, különböző színhelyek és bonyodalmak váltakozása az időbeli előrehaladásnak megfelelően történik.
Fő művei: A kőszívű ember fiai (1869), Az aranyember (1872), Fekete gyémántok (1870), Egy magyar nábob (1853).
Jókai Mór összes művei 73. kötet. Regény, kritikával elegy.
Eddig megtekintett könyvek
