Bibliofil szalon

Záborszky Alajos (? , 1808 – Kaposvár, 1862. ápr. 5.): nemesi reformpolitikus. Pályáját Somogy vm.-ben kezdte, 1836 – 37-ben Kossuth Tövényhatósági Tudósításainak somogyi levelezője, az 1840-es években a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1843 – 44-ben, Országgyűlési Tudósításokat szerkesztett, 1848-ban ogy.-i képviselő. A debreceni kormány min. tanácsosnak és kormánybiztosnak nevezte ki. 1849-ben halálra ítélték, súlyos betegsége, majd Haynau elmozdítása következtében kivégzésére nem került sor. 1861-ben a lengyeltóti kerület ogy.-i képviselőjének választotta meg. – F. rK: A Pesti Hírlap elleni gyanúsítások és haladás (Pest, 1841), Lengyelország hanyatlása és enyészetének okai (Pest, 1842), Az úrbégi telkek megváltásának terve és hasznai (Pozsony, 1843), Az osztrák politika irányai (Pest, 1861).

Az első Pesti Hírlap a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadaságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt. Kossuthot aztán 1844-ben a bécsi kormány eltávolította a szerkesztőségből. Szerkesztő volt még: Csengery Antal és Szalay László.
A Pesti Hírlap hihetetlen sikerrel robbant be a közvéleménybe. Első félévének számait újra kellett nyomtatni.

Nemcsak az udvar, de Széchenyi sem nézte jó szemmel a Pesti Hírlap erős ellenzéki hangvételét. 1841-ben Széchenyi a Kelet népe c. könyvében fejezte ki aggodalmait a forradalmi igazgatások és a szenvedélyek felkeltése miatt, melyek szerinte anarchiába sodorhatják a nemzetet. Kossuth előbb a Pesti Hírlap hasábjain, majd a Felelet c. könyvében válaszolt Széchenyi aggályaira. Ő úgy gondolta, a sajtónak joga és kötelessége megvitatni a törvényhozás elé tartozó ügyeket, s ez nem vezet forradalomba, csupán hangot ad a közvéleménynek. A vita innentől két két politikai orgánum, a Jelenkor és a Pesti Hírlap vitájaként folytatódott.