Bibliofil szalon

Vélemény Henrik portugalliai gróf eredetéről.

Fejér György (Keszthely, 1766. április 23. - Pest, 1851. július 2.) teológiai doktor, prépost-kanonok és az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Fejér Mihály ácsmester és Keresztes Katalin fia. Atyja a Festetics grófok uradalmi ácsmestere volt. Egészen fiatalon, szüleinek tudta nélkül, sőt kalauz és könyv nélkül ment iskolába és kezdett tanulni, s 1775?1776-ban lépett a gymnasiumba. 1779-ben Pestre került és 1783?1785-ben Budán és Pesten bölcselethallgató volt az egyetemen. 1785-től 1790-ig teológiát tanult Pozsonyban. II. József császár halála után június 1. a növendékpapokat szétbocsátották és a szeminárium megszünt. Mint a székesfehérvári egyházmegye növendéke, 1790-ben misés papnak szentelték föl, majd a Festetics és Ürményi családoknál magántanító lett. 1796-tól káplán volt Székesfehérvárott három évig és plébános Kovácsiban tizenkettőig. Közben 1802-től a székesfehérvári papnevelőben a dogmatikát tanította. 1808-ban a pesti egyetemen teológiai tanár lett. 1818-tól 1824-ig Győrött mint iskolai s tanulmányi királyi főigazgató, királyi tanácsos és a boldogságos szűzről címzett pestújhegyi prépost működött. 1822-ben meghivták a Pozsonyban tartott nemzeti zsinatra, ahol több tanácskozáson részt vett. 1824-ben a pesti egyetem könyvtárának igazgatójává nevezték ki, mely foglalkozása közben 1832-1833 és 1834-1835-ben a dogmatika helyettes tanára is volt, emellett misézett, temetett és a prédikálásra mindig készen volt. Több esztendeig ő volt az érseki biztos a városi ifjuság próbatételein. 1840-ben nyert kanonokságot. 1843. áprilisában vált meg a könyvtárnokságtól, nyugalomba vonult, de azután is Pesten lakott.