Régi könyvek

III. évfolyam 45. szám

A Nők Lapja egy nőknek szóló hetilap, melynek első száma 1949. október 20-án jelent meg. A nőket hagyományosan érdeklő témákat igyekszik mélyrehatóan és női szemmel feldolgozni, a hasonló női magazinok közül a legnagyobb terjedelemben és a lehető legszélesebb társadalmi és korosztályi rétegeket megcélozva.

A lap 1949. október 20-án jelent meg először. Első megjelenésekor a Nők Lapja nőképe gyökeresen eltért a háború előtti női- és családi lapokétól. A lap elődjét, az eleinte rendszertelenül, majd megszűnéséig (1949 októberéig) hetente megjelenő „Asszonyok” című lapot a Magyar Kommunista Párt (MKP) támogatását élvező Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) adta ki. A képes hetilap célkitűzéseit bemutató vezércikk a munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg, s ezúttal a szerkesztők nyíltan megfogalmazták célkitűzését:„Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy Szovjetunióhoz, hogy ismerd meg embereit, tájait, művészetét.” A Nők Lapja néhány hónap leforgása alatt bebizonyította, hogy megfelel a fenti elvárásnak: elborította az antiimperialista agitáció és a Szovjetuniót támogató politikai propaganda. Az új hetilap a hajdani szépirodalmi folyóiratok jól bevált szerkezetét vette át, s az első oldalon irodalmi alkotást adott közre. A legtöbb fotón a szocialista táborhoz tartozó országok munkásnői és parasztnői szerepeltek, az illusztrációk tanúsága szerint a nőideál szó szerint a militáns nő volt, a lap előszeretettel adott közre katonanőket, egyenruhás rendőrnőket ábrázoló képeket. [2]

2007-ig számos történelmi fordulópontot élt meg és élt túl a lap. Főszerkesztőjét évtizedekig rendszeresen pártközponti egyeztetésekre rendelték és megrótták, ha a riportok nem a pozitív változást, nem a kormányzat által közvetíteni kívánt képet erősítették, hanem a valóságról írtak. A Nők Lapja riporterei a klasszikus újságírás szabályai szerint ott voltak a helyszínen, amikor Sztálinváros épült és amikor a téeszesítés elől szöktek meg a falu férfijai. De a nőkhöz, a tetszeni vágyó asszonyokhoz szóltak, tehát azt is megírták, hogy „ezen a télen a puha, bővülő vonalú télikabátokat vásároljuk” – sőt még külföldi modellekkel is illusztrálták a vágyakat. [forrás?] Nyíltan szóltak az olvasói levelekben arról, hogy a nőknek is szüksége van a három műszak mellett szabadon eltölthető szabadidőre. Szilenciumra ítélt lázadók művészi szinten alkotó szerzőkké válhattak a lapban, ahogy Galsai Pongrác, és művészi alkotómunkájuk terepévé tették a lapot, ahol eldugni igyekezett őket a hatalom (mint Korniss Péter fotóművészt).[3]

2006 tavaszán a tördelés stílusa frissebbé vált, a magazin szerkezetének és tradicionális értékeinek megőrzésével folyamatosan új tartalmakat közvetít.