Nyáry Pál (Nyáregyháza, 1806. dec. 12. �Bp., 1871, ápr. 21.): a liberális nemesség egyik vezetője. 1836-tól Pest vm. főjegyzője, 1845-től a második, 1848-ban első alispánja, majd ogy.-i követe s a Szabadelvű Párt egyik vezére. Az ogy.-en a radikális csoporthoz tartozott, hevesen támadta a Batthyány-kormányt. 1848. szept: től a Honvédelmi Bizottmány alelnöke s egyik legerélyesebb tagja. Debrecenben azonban a Béke-párthoz csatlakozott és szerepet játszott a Zichy-féle gyémántok hűtlen kezelésével megvádolt Madarász László megbuktatásában. Helytelenítette á függetlenségi nyilatkozatot, de nyíltan nem lépett fel ellene. A szabadságharc bukása után 10 évi várfogságra ítélték. 7 évig raboskodott Josephstadtban. 1856-ban kiszabadult és birtokán gazdálkodott. 1861-ben ismét első alispán, az ogy.-en a Határozati Párt tagja. Javasolta, hogy tagadják meg az ogy. hozzájárulása nélkül kivetett adók lerovását. 1865 �68-ban a Tisza-Ghyczy-párthoz csatlakozott, de egyre inkább háttérbe szorult. Öngyilkos lett. �F. m. Javaslat Pest m. közigazgatási rendszere iránt�(Pest, 1840), Indítvány a megyei bűnvádi eljárás lehető javítása iránt (Pest, 1841), Nyáry Pál és Zlinszky György�eszédeik (Pest, 1861). �Irod. Dalmady Győző: Ny. P. emlékezete (Bp., 1876), Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelme (Bp., 1892), Ember Győző A Honvédelmi Bizottmány (Századok, 1948. 1 �4. sz.), Spira György: A magyar forradalom 1848 �49-ben (Bp., 1959). �Szi. Jókai Mór: Életemből (Bp., 1886), Jókai Mór: Az angyalarcú daemon (a Megtörtént regék c. elb.-kötetben, Bp., 1896), Jókai Mór: Az életből ellesve (Bp., 1907).