Készítés módja : |
fénykép alapján készült nyomat |
Kiadva : |
1854-1921 |
Kiadás helye : |
Megjelent: A Vasárnapi Ujság c. lapban |
Lap méret : |
18 x 21,5 cm |
Állapot : |
Erős, tiszta lenyomat, paszpartuban. |
Tényleges méret : |
8 x 11.5 cm |
Azonosító
: |
37373 |
Kategória : |
Portré |
Ár: 2.000 Ft
Leírás
Egervári (Potemkin) Ödön,
budapesti egyetemi könyvtártiszt, szül. 1823. febr. 4. Nagy-Szilván Sárosmegyében, hol atyja Potemkin Ferencz földbirtokos volt, de mint ügyvéd Eperjesre tette át lakását, hol hét gyermekét nevelte. E. Ödön ott kezdte iskoláit, hol 1835-ben a IV. gymnasiumi osztályt végezte, midőn atyja a Jászberény melletti puszta-kerekudvari birtokára költözködött és ő az V. osztályt (rhetorikát) Jászberényben járta 1836-ban, ez évben halt meg atyja (anyja még 1831-ben) és hat testvérével árván maradt. Roskoványi Ágost kanonok pártfogása mellett 1837-39-ig az egri Foglár-intézet növendéke volt s az I. és II. évi bölcseletet is Egerben vegezte. Minthogy a papi pályához nem mutatott hajlamot, a segélyt megvonták tőle s hazulról se segítették és így, a jogi tanfolyamot nem hallgathatván, az akkor Egerben működött id. Ujfalussy Sánd. s Balla Károly szinigazgatók társulatához szegődött. A szini pályán nyolcz évet töltött és ezen idő alatt Udvari névvel szinészkedve bebarangolta az országot és csaknem minden szerepkörre alkalmazták. 1848. tavaszán az ungmegyei Palágy-Komorócz községben nemzetőri főhadnagy lett, midőn Jászberényben a 14. számú Lehel huszárezred alakult, ő is zászlaja alá esküdött, mint huszár-hadnagy Arad és Temesvár vívásában részt vett, gróf Vécsey Károly honvéd tábornoknak Borosjenőnél Kaufmann orosz tábornok előtt történt fegyverletétele után 479 honvédtiszt társával együtt aradi fogságba került, de őt a harczban kapott lábsebe miatt be nem sorozták. 1849. decz. elejétől 1850. junius elejéig ismét a szinészetnél keresett menedéket és Tatában, Győrött, végre Egerben fejezte be szinészi vándorpályáját, azután néhány hónapig Pesten Károlyi György gróf kuriáján irnokoskodott, de az iskolai év beálltával nevelői állomást nyert Tolnamegyében Némedin Simon Rezső fia mellett. Ezután mint telekkönyvi segéd, tollnok s bizottmányvezető nyolcz évet töltött el Pest-, Borsod-, Esztergom-, Heves-, Veszprém- és Somogymegyékben a telekkönyvi helyszinelésnél, utóbb mint telekkönyvvezető Mező-Csáton (Borsodm.) működött. 1860-ban Pestre ment, hol Toldy F. pártfogásával 1861. márcz. 15. a m. tud. akadémiánál javítnok tisztviselőnek alkalmazták, 1874. jun. 15. elhagyta az akadémiát és az irodalomnak élt, 1876. szept. 1. a budapesti egyetemi könyvtárhoz ment díjnoknak, 1891. nov. 16. ugyanott kinevezték könyvtártisztnek, hol jelenleg is működik.
|