Mérete: 165 × 84 mm
Előoldal: Értékjelzés
Hátoldal: Értékjelzés
A magyar pengő pénzjegyei az 1926-1946 közötti magyar pénznem, a pengő készpénzének részét alkotta. A legtöbb pénzjegy bankjegy, melyeket (olykor csak névleg) a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki. Később, a világháború előrehaladtával más papírpénzek, illetve pénzként használt értékpapírok is megjelentek, például hadipénzek, kötvények, pénztárjegyek.
Kezdetben a papírpénzeket külföldön tervezték és egyszerű technikával nyomtatták, mivel itthon hiányzott a megfelelő felszerelés és szakember. Később már fejlett technikával állították elő a bankjegyeket. A világháború után elszabadult az infláció, így a nagy mennyiségű bankjegyet ismét egyszerű technikával állították elő. Végül már szorozatszámot sem nyomtattak a pénzekre, s a pénzjegynyomdán kívül néhány más fővárosi nyomdát is be kellett vonni a bankjegynyomtatásba.
1944-ben, Magyarország szovjet megszállásakor a Vörös Hadsereg fedezet nélküli papírpénzt adott ki az ellenőrzése alatt álló területeken. Ezek a bankjegyek gyenge minőségűek voltak, és súlyosbították a pengő inflációját.
Eddig megtekintett könyvek
