Fenelóni Saligniák Ferencz kameraki érsek francia nyelvű munkáját Zoltán József fordította magyar nyelvre.
Telemakus, Kartigám, Belizárius, Kassándra, Szigvárt, Argénis, sőt: Etelka és Bácsmegyey különösen szólnak ezek a furcsa nevek a régi, soha nem olvasott regényekben, melyeknek még a magyar szakos egyetemisták is legfeljebb a címeit ha ismerik. Sokak szerint a magyar regényirodalomnak nincs hosszan megalapozott hagyománya, a magyar regényirodalom annyira későn indult, s emiatt annyira megkésett, hogy késését bepótolni máig sem volt, nem lehetett igazából képes. Azonban a tizennyolcadik században már voltak magyar regénypróbálkozások, akkoriban volt valamilyen régi magyar széppróza, amely később nem talált szerves folytatásra, a tizenkilencedik században valamiért (s mára bizonyára végleg) feledésbe merült.
Zoltán József, erdélyi orvos, szül. 1712. Kolozsvárt, ahol apja Z. Pál tekintélyes kereskedő volt és később nemességet is kapott, anyja Lévai Anna. 1741. végezte be tanulmányait Kolozsvárt, azután több évig külföldön tanult, így a hallei, utrechti és leydeni egyetemen. 1946. visszatérvén, neves orvos lett Hunyad és Fehérmegyében. 1760. Kolozsvárt telepedett le, ahol 1763. ápr. 8. meghalt.
Munkái:
1. Inquisitio phys. pathol. in typos febrium intermittentium. Utrecht, 1745.
2. Telemakusnak az Ulisses fiának bujdosásai (Fénelon után ford. 1753). Kolozsvár, 1783. (2. czímlap k. Buda, 1828).
3. Bidpai és Lokman indiai históriái és költött beszédei. Kolozsvár, 1783. (Z. csak az első részt fordította olaszból, ezt átdolgozta s a hátralevő három részszel kiegészítette valószínűleg gr. Wass Sámuel).
Eddig megtekintett könyvek
