Bibliofil szalon

Versek, mellyek, méltóságos kis-rhédei Gróf Rhédey Lajos úrnak, a Leopold császár vitéz rendje kis keresztesének, császári királyi kamarásnak, t. n. Bereg vármegye fő-ispányi hívatal helytartójának tiszteletére, ezen hívatalába 1825-dik Eszt. Június 4-dik Napjánn lett béállíttatásakor készítődtek.

Ritka nyomtatvány!

300 példányban jelent meg.

Rhédey Lajos (kis-rhédei gróf),

cs. kir. kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, R. Ferencz gróf és Csemiczky Anna fia, szül. 1763-ban, Biharmegyétől ajánltatván, a katonai építészeti akadémiából 1780-ban a testőrségbe lépett. 1783-ban gárdistából Wurmser huszárezredi hadnagy lett. 1792-ben a budai koronázáskor II. Ferencz király aranysarkantyús vitézzé ütötte. 1795-ben a nemesi insurrectióban mint volt testőr s előkelő származású gazdag férfiú, mint a bihari fölkelt sereg ezredese s parancsnoka vett részt. Katonaságából quiétálván, Bihar megye főispáni helyettese lett. 1802. május hó 2-án Pozsonyba rendelt országgyűlésen Szatmármegye követeként szerepelt. 1804-ben, mint Beregmegye főispáni helytartója a nemzeti múzeumra 6000, a bécsi katonai nevelőintézetre, 10,000 forintot adott, 1819. jan. 1. a Rhédey-kertet Nagyváradon a városnak adományozta, 6000 frt tőkével és azon kikötéssel, hogy az adott összeg kamataiból a kertet és neje ottani síremlékét gondozzák. (Az adományozó levél a Tudom. Gyűjtemény 1819. VI. k. 115. l. közölve.) Általában irodalomra, művészetre igen sokat áldozott. A költőket szerfölött pártfogolta és velök barátságban állott, azért a családjában történt minden változás ékes versekkel lőn megénekelve. 1808-ban a Lipót-rend vitézévé neveztetett. Nejétől kohányi Kácsándi Teréziától, ki 1804-ben Nagyváradon halt meg, gyermeke nem maradt. Meghalt 1831. máj. 21. Pesten 71. évében.