Előlap Négyelt címerpajzson magyar vágások és sasok.
Hátlap Kereszt, szárai között négy korona.
Mérete: 11 mm
ÉH: 451
Luxemburgi Zsigmond (Prága, 1368. február 14. Znaim, Morvaország, 1437. december 9.) magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkor egyik legjelentősebb uralkodója volt. Zsigmond a hercegi birtokáról Luxemburginak nevezett német eredetű uralkodócsaládból származott. Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417), és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, Visegrád és Buda nyugati színvonalú kiépítésével, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek gazdasági és jobbágyokkal kapcsolatos előremutató jellegével írta be magát a történelembe.
Ezüst egy aranyforintot 1000 db parvusra tudtak beváltani Zsigmond korában.
Eddig megtekintett könyvek
