Marczali Henrik külföldi tájékozottsága, szakirodalom ismerete s nem utolsó sorban nyelvtudása (latinul, görögül, angolul, németül, franciául és olaszul is tudott) lehetővé tette, hogy a kortársi francia, angol, s német kollégák színvonalán dolgozhatott. Mindezek után természetes, hogy a teljes 12 kötetes sorozat szerkesztése mellett vállalkozott arra is, hogy maga írja meg az utolsó hat kötetet. A Nagy Képes Világtörténet rekordidő alatt készült el (1898 és 1905 között jelent meg a teljes sorozat), s olyan ismert tudósok vettek részt a munkában, mint pl. a megyetörténeti sorozatáról híres Borovszky Samu, vagy a világhírű iszlámkutató Goldziher Ignác. Nagy Képes Világtörténet egészében is, de különösen a kitűnő Marczali által írott új- és legújabbkori részben alapszintű forráskutatásokra épül az anyag. A kötetek lábjegyzet anyaga is jelzi, s a figyelmes olvasó is lépten-nyomon tapasztalja, hogy elképesztő mennyiségű krónika idézet, levélrészlet, majd később emlékiratok és a sajtó felhasználása is mutatják az alapos kutatómunkát. Marczali elfogultság nélkül dolgozott, a számára idegen szemléletű munkákat is kézbe vette, így objektív ismertetőt kapunk a németországi szociáldemokrácia kezdeteiről csakúgy, mint Marx tevékenységéről. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a vállalkozás elérte, sőt az utolsó köteteiben meg is haladta a korabeli történettudomány nyugat-európai átlagát.
Eddig megtekintett könyvek
