A szerző székfoglalásul felolvasta a Szent István Akadémia II. osztályában 1927. március 18-án.
Apor István, gróf (Altorja, 1638 � Nagyszeben, 1704. nov. 10.): erdélyi nagybirtokos főúr. A Béldi-mozgalom idején Apafi fejedelem mellé állt, és ezzel megalapozta érvényesülését. 1679-ben I. Apafi Mihály követe a Portánál. 1685-ben Csík, Gyergyó és Kászonszék főkirálybírája, 1690-ben Thökölyvel szemben a császári pártot támogatta, ezért I. Lipóttól 1693-ban bárói, 1696-ban grófi rangot kapott. 1693�1703 között erdélyi kincstartó, 1697-ben Torda vm. főispánja. 1703-tól generális, Erdély fővezére. A Rákóczi-szabadságharcban a császár oldalán maradt. Nagy vagyont gyűjtött, az erdélyi ellenreformáció egyik fő támasza volt. Jelentős alapítványokat tett iskolák felvirágoztatására, a moldvai missziót is támogatta. Szerepe volt az erdélyi gör. kat. egyház életre hívásában is. 1697�98-i bécsi útjáról írt naplóját kiadta Bíró Vencel (Erdélyi Múz., 1930). � Irod. Bíró Vencel: Altorjai Gr. A. I. és kora (Kolozsvár, 1935).
Eddig megtekintett könyvek
