Bibliofil szalon

24. szám.

Az első, folyamatosan megjelenő pesti magyar újság, az első, mely szerkesztése hosszabb időn át egy személyhez köthető. A helytartótanács csak belföldi hírek közlését engedélyezte (Napoleoni háborúról csak a hivatalos lapokban olvassanak – példa a cenzúrára), referáló stílusban. 1808-tól a vármegyék kilobbizták a külföldi hírek engedélyezését. 1808-tól már Hazai s Külföldi Tudósítások címmel jelenthetett meg. irodalmi melléklapja a Hasznos Mulatságok volt. Először fizetett a költőknek fizet tiszteletdíjat. Kb. 800 olvasóval indult.
Itt jelenik meg a magyar sajtó első hirdetése egy papírkereskedés reklámszöveg (Hazai Tudósítások 1806. nov. 25).
Kultsár halála után özvegye adja ki tovább a lapot, 1840-től Nemzeti Ujság címen.
Toldy Ferenc tömören így jellemezte: „Nem lázította fel vérünket, de lassanként előkészítette átváltozásunkat.”
A reformkorban konzervatív, klerikális lap. Felháborodást vált ki, hogy még Kölcseyt is kritizálja (méltatlan arra, hogy szobrot állítsanak neki – írja). A szerkesztőt kirúgják, helyébe Kovacsóczy Mihály kerül.
1848. március 15. után irányt vált,elsőként közli valamennyi lap közül Petőfi 12 pontját és a Nemzeti Dalt. Fiatal radikális lelkes újságírók (Bulyovszky Gyula) veszik át a szerkesztést, főszerkesztője Illucz Oláh János azonban „ál-radikális”: a liberálisok köpönyegforgatónak nevezik, a konzervatívok (papság) pedig túl radikálisnak. Májustól címe Nemzetire változik, de 1848 végén megszűnik.