Bibliofil szalon

A könyv az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött, 1516-1519 között készült MSS. II. 1 jelzetű kódex hasonmása.

A Jordánszky-kódex, a második nagyobb magyar bibliafordítás, a 16. század második évtizedéből, 1516 és 1519-ből való. Az Ószövetség 39 könyve és szinte a teljes Újszövetség található benne. A kódexet három darabban fedezték fel. Fő része a klarissza-apácák nagyszombati kolostorának eltörlése után 1782-ben Fába Mátyásnak, az esztergomi érseki káptalan akkori jegyzőjének birtokába jutott, aki 1820-ban Jordánszky Elek felszentelt püspöknek ajándékozta, akiről a kódex a nevét is kapta. Később Jankovich Miklós még két levélnek jutott a birtokába, amelyeket róla Jankovich-töredéknek nevezünk. E töredék Nagyszombat városára vonatkozó régi oklevelek közül került elő. Végül 1880-ban Csemez József főigazgatósági írnok birtokában Szombathy Ignác felfedezte a nyelvemlék harmadik részét is, az úgynevezett Csemez-töredéket, amelyet Simor János esztergomi érsek megvásárolt, s egybekötött a Jordánszky-kódex-szel. Ma a törzskódex (a tulajdonképpeni Jordánszky-kódex) az Esztergomi Főszékesegyház Könyvtárának tulajdona. A Jankovich-töredéket az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A kódex egyike a legnagyobb és legfontosabb magyar nyelvemlékeknek. Fordítójának sokáig a 15. század második felében élt Bátori László budai pálos szerzetest tartották, akiről Gyöngyösi Gergely pálos főperjel 1525-ben készült krónikájában az van feljegyezve, hogy „az egész Bibliát magyarra fordította”, és erről ír Bod Péter Magyar Athenas c. művében is. A kódex nem teljes bibliafordítás.