Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. máj. 7. – Nikla, 1836. febr. 24.)
A felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa, a klasszikus verselés kiemelkedő mestere, az MTA r. tagja (1830).
Apja Berzsenyi Lajos Vas vm.-i földbirtokos. Késve iratkozott be Sopronban középisk.-ba, s tanulmányait nem fejezte be. 1795-ben rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona. 1795-től néhány évig apja mellett élt, majd 1798-tól kemenessömjéni birtokukon gazdálkodott. 1799-ben feleségül vette távoli rokonát, a 15 éves Dukai Takách Zsuzsannát. 1803-ban Niklára költözött, itt élt haláláig. A gazdálkodás mellett verseket kezdett írni. Költői működéséről először Kis János 1803-ban adott hírt Kazinczynak. 1808-ban eljuttatta verseit Kazinczy Ferencnek, aki bírálatot írt róluk s javításokat javasolt. A kötet 1813-ban jelent meg Helmeczy Mihály gondozásában, a székesfehérvári és pesti papnövendékek költségén. A kiadás ügyében 1810. márc-ban és 1813. márc-ban Pestre utazott, itt találkozott Kölcsey Ferenccel, Szemere Pállal, Vitkovics Mihállyal. A Mondolat című dunántúli gúnyirattal kapcsolatos vita elidegenítette Kazinczytól. Kölcseynek 1817-ben megjelent bírálata vitára ingerelte, ettől kezdve kevés verset írt, hosszadalmas, sokszor terméketlen esztétikai tanulmányokat folytatott. 1819-20-ban hosszabb időt töltött Sopronban. Hosszú hallgatás után 1825 körül ismét szerepelni kezdett az irodalmi életben. Néhány levelet váltott Széchenyi Istvánnal. Esztétikai művei (Poétai Harmonistika stb.) mellett értekezést írt a parasztság helyzetéről A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól címmel. Ebben jobb bánásmódot követel a jobbágyoknak, s időszerű gazda sági reformok érdekében száll síkra. Részt vett Pesten több akadémiai gyűlésen. 1835-től egészsége megrendült, munkáit abbahagyta. Költészetében a korabeli m. nemesség legjobbjainak élmény- és érzelmi világa, belső világnézeti küzdelme tükröződik. Lírájának művészi tetőpontját 1805-1807-ben, a napóleoni háborúk idején írt nagy hazafias ódái jelentik. Ezekben a közösséghez szólva figyelmeztet a nemzetet fenyegető veszélyre, és bátor helytállásra hív fel. Kazinczy hatására kezdi magáévá tenni a felvilágosodás eszméit, költői leveleiben az ész és a tudomány hatalmát hirdeti. Nagy erejű szuggesztív költői nyelve és stílusa révén is a magyar romantikus líra legfontosabb előkészítője.
Összes művei:
Költelem s folyóbeszéd (kiadta Döbrentei Gábor, Buda, 1842),
B. D. versei (kiadta Toldy Ferenc, Bp., 1860),
B. D. költői művei (kiadta Merényi Oszkár, Bp., 1936, kritikai kiadás),
B. D. összes művei (kiadta Merényi Oszkár, Bp., 1956).
Hátsó kötéstáblán: Leszik K. könyvkötő, Budapest. 13 sztl. tábla magyar művészek rajzaival illusztrált, az elején egy sztl. táblán Berzsenyi Dániel arcképe látható. Sajtó alá rendezte Bánóczi József, bevezetéssel ellátta Váczy János. Az elején 23 oldalon Berzsenyi Dániel életrajzáról és munkásságáról olvashatunk. Remekírók Képes Könyvtára. 8.