Bibliofil szalon

Katona József (1791-1830)
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal (többek között Kotzebue két darabja, A szegény lantos és az Örökség címen - 1811, bár ezek Katona által fordított szövege nem maradt ránk), átdolgozásokkal (A borzasztó torony vagy a gonosz talált gyermek, Monostori Veronika, Luca széke karácsony éjszakáján - 1812, István, a magyarok első királya - 1813) és eredeti darabok írásával (Aubigny Clementina, később Hédervári Cecília címmel is, Ziska - 1813, Jeruzsálem pusztulása - 1814, illetve A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között című vígjáték) szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, azaz Déryné akibe Katona József szerelmes volt. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott, majd rövid ideig önálló irodát működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott. Még nem volt negyvenéves, amikor szívroham következtében meghalt.

Bánk bán:
Az 1200-as években, II. András uralkodása alatt játszódik, ahol a legnagyobb gond az idegen elnyomás volt. A mű társadalmi háttere erősen emlékeztet arra a korra, amelyben Katona József töltötte fiatalságát. A Bánk Bán történelmi háttere félreérthetetlenül a Habsburg-ház uralmára utal.
Katona korában is hasonló problémákkal küszködött az ország így a mű különösen 1825 után - áttételesen - az akkori emberekről is szólt. Katona a Bánk Bánban a társadalom minden rétegét megszólaltatja, ettől lesz a mű nemzeti dráma.
Bánk bán áll mindvégig az események középpontjában. Bánk bán ingadozó jellem, szinte maga teremti meg a helyzetet, hogy dühében, végső elkeseredettségében - ezt kiváltja a királyné igazságtalan zsarnoki uralma is és a bosszú, féltékenység amiatt, hogy feleségét, Melindát erőszakkal elcsábították - szinte tébolyultan ölje meg a királynét. Így nem vonható felelősségre előre eltervezett gyilkosságért, de tudat alatt már eltökélte, hogy végez Gertrudissal.
Bánk kettős célját nem egyforma határozottság jellemzi. A pártütést határozottan el akarja nyomni, de a becsülete megtartása bizonytalan, homályos: nem akar ölni, de érzi, hogy meg kell bosszulnia becsületét, de nem tudja hogyan.

Hátsó kötéstáblán: Leszik K. könyvkötő, Budapest. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bayer József. 11 sztl. tábla képekkel illusztrált, a címképen egy sztl. táblán Katona József arcképe látható. A könyv elején XXVI oldalon Katona József munkásságáról olvashatunk. Remekírók Képes Könyvtára 47.